Szerelmem, Budapest

Derráék

2013. január 04. - Szerelmem, Budapest

1990-es évek eleje, apa és anya sétálnak a Balaton-parti településen, szertelen kislányuk betűzgeti a villa-nyaralók feliratait: „Vár-lak, Marika-lak, Borbála-lak... Édesapa, édesanya, miért hívják így ezeket a házakat?”

Húsz évvel később, apa és anya sétálnak Budapesten. Nagylányukat jöttek meglátogatni, és amikor megérkeznek, lelkesen mesélik: „Láttunk egy házat, amin volt egy felirat. Ki kellene derítened, hogy miért hívják úgy!”

Édesapa, Édesanya, íme a Derra-ház története.

A görögkeleti vallású kereskedők – akiket a népnyelv az egyszerűség kedvéért görögöknek hívott, holott nagy részük macedón volt és a Török Birodalom alattvalója – nagyarányú bevándorlása az 1718. évi pozsareváci békeszerződés, és az azt követő kereskedelmi szerződés után indult meg. E szerződés ugyanis kimondta, hogy mind az osztrák, mind a török birodalom kereskedői áruikért csak egy vámnál tartoznak 3 százalék vámot fizetni. Így a görög kereskedők jóval olcsóbban tudták értékesíteni árujukat, mint a magyar és német kereskedők. A 18. század végére a görög kereskedők száma meg is haladta magyar és német társaikét. Így került Magyarországra a Derra-család, az első fecske egy textilkereskedő volt. A család java Miskolcon élt, de néhányan Pesten és Szentendrén telepedtek le. A család pesti ágának megalapítója Derra Athanáz volt, aki Moszchopoliszból származott. Az üzlet jól ment, de Derráéknak azért a közügyekre is volt gondjuk. Derra Naum, aki szintén vászonkereskedő volt, 1820-ban kapott nemesi rangot annak elismeréseként, hogy a város 1805. évi éhínsége idején 10 000 forint kamatmentes kölcsönt nyújtott. (Hol vannak ma már az ilyen kereskedők?!)

A 19. század első felében épült a ma a József Attila utca 16. szám alatt álló házuk, eredetileg kétszintes volt.

Derra Naum fia, Anasztáz is részt vett a családi cég működtetésében, de aztán felhagyott a kereskedelemmel, és mint földbirtokos és táblabíró nyert polgárjogot. Ő sem volt érzéketlen a közügyek iránt: fontos szerepet játszott a Lánchíd építésében.  Széchenyi 1832-ben hozta létre a Hídegyletet, és a tagok között, a legtöbb adót fizető polgárok sorában ott olvashatjuk Derra Anasztáz nevét is, aki ekkorra már Pest egyik leggazdagabb embere volt. Szintén nemesi családból származó felesége pedig a Nőegylet egyik vezetője volt. Vagyona, összeköttetései és liberális politikai nézetei egyengették befogadását a nemesi körökbe: 1848-ban tagja lett az Ellenzéki Körnek, fia, Konstantin a szabadságharcban honvédhadnagyként szolgált, és a forradalom bukása után Londonba emigrált.

Az 1838-as árvíz a Derra családot sem kímélte. Ugyan az árvíz elsősorban a mélyebben fekvő külvárosokat rombolta, és a belváros magasabban fekvő, szilárdabban épült palotái épségben maradtak, épp a Derra-ház mégis megsérült: az árvíz hatására előtörő talajvíz meggyengítette az alapot, és a ház beomlott. Mindezt – fénykép híján – Barabás Miklós akvarelljén örökítette meg (sajnos csak fekete-fehér képet találtam róla).

A ház újjáépítése már Hild Józsefet dicséri, és ha már újjá kellett építeni, rá is húztak még egy emeletet, ezzel a Derra-ház pest második háromemeletes háza lett (melyik volt az első?).

A kapuban látunk kerékvetőt, amely a neki-nekiütődő szekerektől védte a házfalat.

Az udvaron pedig még megmaradtak az istállók bejáratának nyomai.

A ház szép példája, hogy hogyan lehet megőrizni az utókornak épségben-szépségben egy klasszicista épületet.

Most még írhatnék olyanokat, hogy „homlokzatát a földszint fölött övpárkány, mindhárom emeleten - a homlokzati pilaszterek álltak megszakított - könyöklőpárkány tagolja és sima, klasszicizáló három részes főpárkány zárja le”, vagy „a homlokzatok és a rizalit széleit az emeleteken, a földszinti faltükrös talapzatok fölött, övpárkányra állított monumentális pilaszterek keretezik”. De lássuk inkább, hová tűnt a Derra-család a házból, amelyen a hatalmas felirat még mindig hirdeti a nevüket?

Anasztázék sorsát már láttuk, a többieket azonban nem a közügyek, inkább a kártyaasztal vonzotta. Az anyjuk halálakor lezajlott hagyatéki eljárás irataiban Anasztáz fivére, Mihály földbirtokosként szerepel, és a végrendelkező megítélése szerint tékozló életet élt, hasonlóan két másik fivéréhez, a főhadnagyi rangot betöltő és éppen csődeljárás alatt álló Sándorhoz és Naumhoz. Utóbbi, mivel – anyja tilalma ellenére – feltehetően nem görögkeleti vallású lányt vett feleségül, nem részesült a vagyonból, és csaknem nincstelenül halt meg 1868-ban. Inkább a lányág mutatkozott sikeresnek: Katalin egy báró felesége volt, és Ilona is nemeshez ment férjhez, de ők mindketten Bécsben éltek.

A telefonkönyv szerint jelenleg Budapesten nincs Derra nevű előfizető – vagy az előfizető adatai titkosak.

A bejegyzés trackback címe:

http://szerelmembudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr334998968

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

alvito 2016.06.08. 04:45:42

Mikor gyerekeimet vittem iskolába előbb a Münnich Ferenc utcai, majd később a Nádor utcai általános iskolába, mindig szemből érkeztünk, és találgattuk, hogy mi lehet ez a Derra ház. Köszönjük a cikket, hiánypótló volt.

Bradák Kati 2016.07.29. 12:16:44

Köszönöm a cikket, érdekes, hasznos volt.
Budapest első háromemeletes háza a Pekáry-ház volt a Király utcában.:)