Szerelmem, Budapest

Szerelmem, Budapest

1-9-7 és további megoldatlan rejtélyek

2013. március 24. - Szerelmem, Budapest

Budapest nemcsak a Halászbástyáról, a Lánchídról, a Várról szól, hanem arról a sok-sok izgalmas, titkot rejtő lakóházról is, amelyek előtt nap mint nap elsétálunk.

A mai bejegyzés titokfejtésben nem jut túl messze, de talán az olvasók segítenek.

A Lövőház utcában én még sohasem sétáltam a Mammut bejáratától tovább, de ma sikerült. Megérte, mert egyrészt kellemes sétálóövezetté alakították az utcát (amit a jeges szélben sajnos nem tudtam maradéktalanul kiélvezni), másrészt a 19-33. szám alatt áll egy háztömb, amit érdemes megbámulni.

Kezdjük ott, hogy az egyetlen háztömb valójában kilenc házat fog össze, amelyek együtt épültek, és néhány apró stíluselemtől eltekintve homlokzatuk is egyforma.

A házsort 1940-41-ben építették a Ganz Villamossági Rt. gyártelepéből kiszakított, felparcellázott területen, modernista stílusban. A tervező Fried Miksa, a kivitelező pedig Kirschner József volt. Az épületek eredetileg magasföldszintesek, háromemeletesek, lapostetősek voltak, erre a háború utáni időkben került rá még egy emelet és a mai lejtős tető. Ezen a fortepanon fellelhető, 1953-as dátumozású fotón még nem történt meg a ráépítés.

Mekkora bátorság kellett ahhoz, hogy amikor Európában már javában dúlt a háború, valaki építkezésbe, mégpedig ekkora építkezésbe kezdjen? Ez is egy rejtély számomra.

Persze be kellett tartani a háborús világ törvényeit, erre emlékeztet a már megkopott felirat az egyik ház lépcsőházában.

 

Más izgalmat az épületbelsők nem is tartogatnak, annál többet a bejáratok. Mindegyik bejárat mellett akkori kortárs szobrászok által készített mészkő domborműveket helyeztek el. Könnyű dolgom van, mert Csuhai István a kozterkep.hu-n már kinyomozta a domborművek többségének alkotóját, és csak helyenként vitatkoznék a megállapításaival. 

Kezdjük jobbról, a 19. szám alatt található a „Támaszkodó”. Alkotója ismeretlen. A meztelen nő egy fára támaszkodik, hogy pontosan miért, azt nehéz megállapítani. Talán csak elfáradt.

 

A következő a 21. szám alatti „Halászok”, Kerényi Jenő alkotása, a két félmeztelen férfi kezében a halászat jellegzetes eszközeit tartja.

 

Szintén Kerényi alkotása a 23. szám alatti „Táncosok”, amelyen két – ezúttal felöltözött – férfit látunk, a fán pedig egy macskát és egy madarat.

 

Elég furcsa mozdulatokkal dolgoznak a „Gyümölcsszedő nők” a 25. számú házon, ismeretlen alkotójuk aligha járt még vidéken almaszedés idején.

 

A 27/a. és 27/b. szám alatti domborművek Csuhai szerint ugyanazt a zászlót lengető nőt ábrázolják szemből és hátulról, nekem azonban a háttal álló képről inkább egy madáretetés jut eszembe, vagy időközben valami történt a zászlóval, hogy úgy elrongyolódott. Ráadásul az egyik képen a jobb, a másikon a bal kezében tartja a zászlót, kendőt a nő. Rejtély.

 

Már csak a kedvencem, a „Koszorúvivő” maradt hátra a 31. számú házon, amelyen a hölgy mozdulatát nem igazán tudom értelmezni, és azt sem, hogy miért visel olyan ruhát, amely mindent láttatni enged bájaiból. Ez az egyetlen, amelynek alkotóját biztosan tudjuk, mert nevét biztos-ami-biztos belevéste a dombormű aljába. Csorba Gézáról van szó, aki egyébként Ady megformálásában volt jó, négy szobra is ismert Ady-ábrázolás, és a síremlékét is ő készítette.

Kicsit csaltam, mert azt írtam, hogy mindegyik bejáratnál van egy-egy dombormű, de valójában a kilenc házból csak hétnél. Kettő bejárát dombormű nélkül árválkodik.

 

Vajon mi lehet ennek az oka? Ott is voltak domborművek, csak elpusztultak? Vagy ez az asszimetria szándékolt lett volna? Ha volt ott dombormű, mit ábrázolt? És egyébként mi lehet a rendező elv a meglévő domborművek között? Hogyan kapcsolódik egymáshoz a zászlóvivő és a gyümölcsszedő, a halász és a koszorúvivő? Mit keres a képen a macska? Miért vannak a hátulról ábrázolt zászlóvivő nő alakján kicsiny, négyzet alakú foltok? Ki válaszolja meg ezeket a kérdéseimet? Talán valamelyik olvasó?

A bejegyzés trackback címe:

https://szerelmembudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr145166338

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fincs_imi 2013.03.27. 09:28:56

A bejegyzést megosztottam a Facebook-profilomon, és ott az építkezésre az egyik hozzászóló azt a magyarázatot adta, hogy a Ganzot hadiipari objektummá minősítették, és a személyzetnek volt szüksége a lakásokra itt is, a környező utcákban is - minél könnyebben és egyszerűbben a gyárba jussanak.

Azt gondolom, a szobrászok (lényegében majdnem mindannyian pályájuk elején járó, inaséveiket épp befejező művészek) szabad kezet kaptak a domborművek megalkotásánál. Pusztán megérzés, de szerintem az utolsó két dombormű sosem készült el. A Csorba Géza-féle koszorúvivő apró javításai pedig alighanem háborús lövésnyomokat korrigáltak, de könnyen lehet, hogy nem 44-45-ből, hanem tizenegy évvel későbbről.
süti beállítások módosítása