Édesanya megállapította a múltkor, hogy tényleg szerelmes vagyok Budapestbe, mert egyszerűen ahogy a szerelmesek nem veszik észre kedvesük rossz tulajdonságait, én sem látom meg a várossal kapcsolatos rossz dolgokat. És valóban: tátott szájjal bámulok málló vakolatú, piszkos, szürke házakat, mert egyszerűen látom, érzem a szépséget rajtuk valahogy.

Itt van ez a bérház például a Dessewffy utca 6. szám alatt. Ha valaki megáll előtte, az legfeljebb a cipőfűzőjét akarja bekötni, én meg egy fél óráig ácsorogtam a kapuban, közben lesve, be tudok-e jutni, hogy belülről is megcsodáljam.

Nyomokban még fel lehet ismerni a szecesszió nyomait ezen az 1908-ban, Ágoston Emil tervei alapján épült házon, bármily szörnyű is az állapota.

A homlokzatot két dombormű ékesíti, az egyik az ipart, a másik a művészetet jelképezi.

Szegény Művészettel jól elbántak ezzel a konvektor-szellőzővel!  (Jellemző, hogy nem az ipar járt így...)

A ház állapota belül is siralmas, pedig egy-egy részlet, színes üvegablak, faldísz még emlékeztet az egykori szépségre.

A legérdekesebbé a házat mégis a titkos feliratok teszik. Három feliratot olvashatunk a homlokzaton. Singer Adolf könyvkötészet, vonalozó intézet, üzleti könyvgyár.

No mármost a könyvkötészet világos. Üzleti könyvgyár – feltételezem, hogy ez a különböző üzleti könyvek, nyomtatványok előállítását takarja. De mi az a vonalozó intézet?!

Eddig azt hittem, nincs olyan kérdés, amelyre az ember az interneten nem kap választ. Hát erre nem kaptam, bármilyen jó barátom is a google. Aztán elmerészkedtem a könyvtárba, nyomdatechnikai szakkönyveket bújtam – semmi. Végső elkeseredésemben írtam az Óbudai Egyetem nyomdatechnikai tanszékének – a válasz: nem is hallottak ilyesmiről. Pedig kell, hogy legyen valami magyarázat. N. Kósa Judit azt írja Ráday Mihály Jelenetek a pesti utcán című könyvében, hogy az irodák könyökvédős, csiptetős hivatalnokainak készültek itt a piros és szürke vonalazású pénztárkönyvek. De mi az a vonalozás? Mit vonalaznak (vonaloznak?) és hogyan? Miben több ez, mint az üzleti könyvek gyártása? Hogy kell elképzelni? És miért intézet? Valaki mondja meg, mi az a vonalozó intézet! Annyira kíváncsi vagyok.

Update: Azt hiszem, elvesztettem a google-höz fűződő barátságomba vetett hitemet... Norkomment névre hallgató kedves olvasóm pillanatok alatt megtalálta a megoldást, ráadásul az egykor.hu oldalon, amit rendszerint én is használok, de most elfelejtettem. Tehát:

"A „vonalozó” ipar  akkoriban a könyvkötészethez kapcsolódott.  A különböző üzleti könyvek több oldalpáron   vagy lapon áthúzódó, sok rovatos, „rubrikás” táblázatainak vonal-illeszkedését a kötés előtt külön munkafolyamattal kellett biztosítani. Pontos illesztéssel az íveket egyenként, külön kellett hajtogatni és összerétegelni. Később a modern sajtó- és vonalazógépek a kifogástalanul pontos nyomtatványaikkal feleslegessé tették ezt a munkát."

Köszönöm!