Szerelmem, Budapest

Dolgozni veszélyes

2013. május 27. - Szerelmem, Budapest

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Fiumei úti székháza önmagában is megérne egy bejegyzést, nemcsak szép az épület, de izgalmas is.

Az egykori Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár palotája 1911-13-ban épült, késő szecessziós stílusban, Komor Marcell, Jakab Dezső és Sós Aladár tervei alapján. A kötelező öregségi, rokkantsági, árvasági és özvegységi biztosítás bevezetése miatt szűknek bizonyult épületet Jakab Dezső tervei szerint, 1930-1933 között új traktussal és egy felhőkarcolószerű, tizennyolc emeletes toronnyal bővítették. Így nézett ki:

Ez volt az egyetlen megvalósult budapesti felhőkarcoló, ami aztán arra a szomorú sorsra jutott, hogy felső emeleteit a hatvanas években le kellett bontani, a bauxitbeton ugyanis porózussá vált.

Ma mégsem az épületről akarok írni. Ennek egyik oka, hogy idén benne volt a Százéves házak rendezvénysorozatban – amiről én természetesen a szobafogság miatt lemaradtam -, így több blogon nagyszerű, fényképes bejegyzéseket olvashatunk (ld. pl. Anita belső fotóit). A másik ok, hogy nem az épület vonzott oda, hanem annak domborművei. Ráday Mihály Jelenetek a pesti utcán könyvét nemrég szereztem meg, és a képeket lapozgatva botlottam ezekbe a nem mindennapi épületdíszekbe. De kezdjük a kevésbé izgalmasabb szobrokkal, amelyek különböző foglalkozásokat allegorizálnak. A toronyaljon a Téglahordó nő, az Öntőmunkás és a Kőfaragó – mind Lányi Dezső alkotása.

 A jobb oldali kaput Petri Lajos Ifjúmunkás szobra díszíti, aki egy kovácsinas, kezében kalapáccsal, másik keze alatt az üllővel. 

A főhomlokzat bal oldalát Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrai díszítik, név szerint Gyógyszerészet, Hügeia, Munkás, ez utóbbi látható a fotón.

De lássuk inkább a domborműveket, azok ugyanis – heroikus szobrokhoz szokott szemünknek szokatlanul – a dolgozó, néha henyélő emberre leselkedő számtalan veszélyforrásra hívják fel a figyelmet.

A dolgozó ember élete csupa veszély. Ott van a témák között a veszélyes munka...

... a részegség

... a nyomdai baleset

... az építési baleset

... az áramütés

... a szállítás közbeni baleset

... a vasöntödei baleset

... és a bányaszerencsétlenség.

Néhány foglalkozásnál nem annyira egyértelmű a veszély - vagy ezek lennének a biztonságos, ajánlott szakmák?

Nem történik baj a hentesmunkánál...

... az ácsmesterség gyakorlása során

... a malomiparban

... a faiparban

... az agyagiparban

... és a bőrgyártásban.

Mindenesetre a frízekről azt is megtudjuk, hogy minden bajra van megoldás! Ott van a kezelés...

... a biztosítás 

... a segélyezés

... a mentőautós mentés 

... a gyermekgyógyítás

... és hát a kihagyhatatlan gyógyfürdő. 

Mi ebből a tanulság? Vasárnap éjjel, egy újabb munkahétre készülve annyit szűrtem le mindebből, hogy dolgozni igazán veszélyes. (Mivel a blogot mindkét főnököm olvassa, a kedvükért egy B-verziós tanulsággal is készültem: gyakrabban kellene gyógyfürdőbe járni.)

A bejegyzés trackback címe:

http://szerelmembudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr915319536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

votiskylaszlo 2013.06.03. 11:44:49

Gyerekkoromban ('50-51)volt szerencsém az akkor még irattárként üzemelő toronyba felmenni.Ott győződtem meg, hogy a páternoszter nem "áll fejre" a felső fordulópont után. Köszönet a relief-képekért!