Szerelmem, Budapest

Engedd meg, hogy menyasszonyomnak tekintselek! – Attila nyomában 9.

2013. július 02. - Szerelmem, Budapest

Csúnyácska ház a Margit körúton.

Korbl Róza házvezetőnő és Mayer Gergely földműves háza helyére építették fel a Vajda Andor és Vajda Pál tervezte bérházat 1929-ben.

Semmi különleges.

Csak hát... a lépcsőket Attila lába koptatta. Nyomában egy asszony járt, Szántó Judit.

Igaz, a kétszobás, negyedik emeleti lakást eredetileg nővérével, Etussal bérelték ki, amikor szegedi, bécsi és párizsi diákévei után Attila hazatért szülővárosába.

A Margit körúti lakásról így ír József Jolán: „Attila a Teleki téren vett magának egy íróasztalt. Nagyon büszke volt íróasztalára és könyveire. Könyvespolcán rengeteg szótár sorakozott egymás mellett; még eszperantó szótára is volt. Finnül tanult most, eredetiben szerette volna olvasni a Kalevalát. (...) Rengeteget olvasott. íróasztalán ott sorakoztak Schopenhauer, Du Bos, Taine, Hegel, Freud, Marx, Nietzsche, Stekel, Labria, Regnier, Kautsky könyvei."

Attila ebben az időszakban nagyon aktív volt a munkásmozgalomban, és ennek köszönhette, hogy megismerhette Szántó Juditot, az elvált esernyőkészítőnőt, aki a szavalóművészként szolgálta a mozgalom ügyét.

Megismerkedésüket így írja le Fodor András:

„1930 őszén baloldali értelmiségieknek tart előadást a Körúton, amikor a késve jövők közt megakad tekintete egy nyúlánk, simára fésült hajú, szőke, zöld szemű nőn. Még előadás közben rámutat az emelvényről: „Maga pedig várjon meg!” Juditot, az esernyőgyári munkásnőt – ki mellesleg műkedvelő előadóművészként József Attila verseit is szavalta már – éppen az iránta való érdeklődés vitte oda. Amikor leérnek az utcára, a férfi egymás után három kérést intéz hozzá: „Engedje meg, hogy tegezzem!” ... „Engedd meg, hogy beléd karoljak!” ... „Engedd meg, hogy menyasszonyomnak tekintselek!” Mások is vannak körülöttük, élcelődnek rajtuk. Aztán a pár magára marad. Szótlanul járkálnak a hűvös estében. „Holnap találkozunk” – búcsúzik Attila. A megbeszélt idő előtt öt perccel mindketten ott vannak a Nyugati pályaudvar előtti járdaszigeten, ebből értik meg, hogy kölcsönösen fontosak egymásnak. Nincs pénzük ahhoz, hogy kávéházba üljenek beszélgetni. Sétálnak, de a Duna-parton fúj a szél. Attilának mentőötlete támad: „A Nyugati pályaudvaron nagyon szép plüssfotelok vannak a II. osztályú váróteremben. Megfizetjük a 20 fillért, s várjuk a vonatot, ami elvisz minket sehová...” Éjfélkor onnét is távozniuk kell. Átmennek a horkolástól, gyereksírástól hagos, izzadságszagtól fülledt harmadosztályú váróterembe.”

Ott kérdezte meg Attila Judittól, hogy „Tudnál-e velem élni?”. Judit igent mondott, és nemsokára odaköltözött a Margit körúti lakásba, hogy aztán Attila támasza, élet- és elvtársa legyen hat éven át.

Jolán így jellemezte - nyilván a nővér nézőpontjából kicsit elfogultan -  a kapcsolatot : „Judit szerette Attilát és szerette a verseket. Dolgozott, robotolt, verekedett Attiláért, de kopott retiküljében hordta volt férjének fényképét. Néha megmutatta: Nézd, milyen szép férfi. Milyen intelligens homloka van. Milyen szája… Attila túlfűtött heve égig lobogott. Szerelmes csodálattal csüngött asszonyán. Judit tudta, hogy Attila nagy költő. És azt akarta, hogy nagyon nagy költő legyen. Mindent megtett érte. Kilincselt szerkesztőségekben. Sírt és könyörgött. Elhelyezte verseit, szóba állt gyűlölt emberekkel. Egész nap dolgozott, s munkája után otthon mosott és vasalt, hogy tiszta inge legyen másnap Attilának.” 

(Megértem.)

Mivel a lakbér magas, 1932-ben továbbköltöztek egy kisebb lakásba, a Székely Bertalan utcába, így azt, hogy hogyan alakult Attila és Judit kapcsolata, majd Judit élete Attila halála után, közös életük következő állomásánál tudjuk majd meg...

De előlegként álljon azért itt néhány sokat sejtető sor, amit Judit ihletett:

Arcodon könnyed ott ragadt

kicsike kezed megdagadt 

kicsim ne búsulj tartsd magad 

azért hogy rongyoskodsz velem 

szövetség ez s nem szerelem…

Helyszín

II. kerület, Margit körút 46.

Forrás

Tasi József: József Attila könyvtára

Fodor András: Így élt József Attila. Móra Könyvkiadó, 1980.

http://urbface.com/budapest

http://www.litera.hu/hirek/szanto-judit-naplo-es-visszaemlekezes

A bejegyzés trackback címe:

https://szerelmembudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr745388614

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.