Szerelmem, Budapest

Szerelmem, Budapest

Egy templom hol itt, hol ott

2013. augusztus 18. - Szerelmem, Budapest

A zuglói Abonyi utca és Szabó József utca kereszteződésében álló épület kerítésén egy tábla ezt állítja: „Baross téri Református Gyülekezet”. Valami itt nem stimmel, a Baross tér innen azért kőhajításnyi távolságnál messzebb van... Az elárverezett templom után itt egy újabb protestáns rejtélyre kell fényt derítenünk.

A történet az 1920-as években kezdődik, amikor a Fasori református gyülekezet már több mint 20 000 fősre duzzadt, ezért új egyházközség megalapítását tűzték ki célul.

Az új gyülekezet, melynek elsősorban a zsúfolt Csikágó-negyed lakosainak pásztorolását kellett ellátnia először, 1928-tól a Hernád utcai iskola tornatermében tartotta alkalmat. A következő év őszétől a Keleti pályaudvar második emeleti dísztermébe költöztek, amely igen szokatlan hely az istentiszteletekre. Innen kapta a gyülekezet a Baross téri nevet.

1931-ben gyűjtést indítottak a templomuk megépítésére. De lassan gyűlt a pénz, és a pályaudvar azért mégsem volt a legkényelmesebb.

Ekkor azonban különleges segítség érkezett. A Nagyvárad téri református gyülekezet épp ekkortájt készült el a díszes templomukkal, így szükségtelenné vált a korábbi barakktemplom, melyet a világháború idején kórházként is használtak. 

A Lorántffy Zsuzsanna Egyesület jótékony hölgyei a templomépületet a pályaudvari gyülekezetnek ajándékozta, így most már csak azt a 9400 pengőt kellett összegyűjteni, amelybe a templom szétszedése, átvitele és újbóli összerakása került. Nemsokára meglett a pénz, szószék és harang is került, így 1933. május 25-én Ravasz László püspök már új helyén, a Thököly út és Dózsa György út sarkán szentelhette fel a hordozható istenházát, mely nyolcszáz fő befogadására volt alkalmas.

Azért a Baross téri gyülekezet továbbra is kőtemplomról álmodozott, és érkeztek is sorban az adományok. Amikor azonban a közegyház adakozást hirdetett, hogy új, korszerű otthont építsenek a Lónyay utcai Református Gimnáziumnak, a gyülekezet úgy döntött, hogy egy ideig lemond templom-álmáról, és az összegyűjt 30 000 téglát és 80 000 pengőt (nyolc budai villa árát) odaadja erre a célra.

A fatemplom a második világháborúban és 1956-ban is jelentősen megrongálódott, de a hívek gondos kezei kijavították a sérüléseket. Ám amit a bombák és gránátok nem tudtak tönkretenni, az sikerült a főváros vezetőségének.

1966-ban a Népstadionban Atlétikai Európa-bajnokságot rendeztek, és a szerény kis fatemplom rontotta a stadionhoz vezető út képét, így bontásra ítélték. Hiába tiltakozott a gyülekezet, amely ekkor már 33 éve használta a barakktemplomot, csak annyit sikerült kiharcolni, hogy a főváros cserébe újítsa fel a Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája épületének dísztermét, mely ekkor még a háborús nyomokat viselte.

Így került a Baross téri gyülekezet a Szabó József utca és az Abonyi utca sarkán álló épület első emeletére. Az épületet egyébként a zsinat (a demokratikus elvekre épülő református egyház legfőbb döntéshozó testülete, „parlamentje”) 1903-ban hozott döntése alapján kezdték el építeni, hogy a zsinati üléseknek, és zsinathoz (akkori nevén konventhez) kapcsolódó irodáknak állandó helyük legyen.

A tervezéssel az akkor már sztárépítésznek számító Hajós Alfrédet és Villányi Jánost bízták meg. Természetesen ehhez hitelt kellett felvennie az egyháznak, de a törlesztésből minden egyházkerület részt vállalt.

Az első zsinati ülést a házban 1909. április 21-én tartották, ahol egyben megemlékeztek Kálvin János születésének 400. évfordulójáról.

 

A Zsinat ülésterme kétszázhuszonkét ülőhellyel a díszterembe került, ahol a padsorok széles karéjban ölelik körül az elnökségi emelvényt. Az ülésterem és tanácsterem, valamint több iroda világítása is még az eredeti csillárokkal, világítótestekkel működik, a legtöbb helyen az eredeti bútorok is megvannak még.

A díszterem előterében 1936. május 6-án Marjai Károly mezőtúri lelkipásztor javaslatára emléktáblát avattak, mely a gályarabok mártíromságára emlékeztet. 

Joggal merül fel a kérdés, hogy mi lett a hordozható templommal, vagy ahogy elnevezték, a Szent Sátorral? A gyülekezet honlapja szerint egy galgamenti termelőszövetkezetnek adták el az épületet, jó lenne a nyomára bukkanni.

És mi lett a gyülekezettel? Ma is az átmeneti otthonnak szánt zsinati ülésteremben tartják vasárnaponta az istentiszteleteiket. Attól tartok, ma már nem álmodnak igazi kőtemplomról, legfeljebb egy kicsiny emléktábláról, amely a régi templom helyét jelöli majd.

Nem mindenki születik templomrombolónak, de sajnos templomépítőnek sem. 

Helyszín

XIV. Thököly út – Dózsa György út sarka

XIV. Szabó József u. 16.

Forrás

A gyülekezet története. http://www.parokia.hu/lap/baross-teri-reformatusok/cikk/mutat/a-gyulekezet-tortenete-1/

A költözködő templom. http://nol.hu/kult/20110423-a_koltozkodo_templom

A zsinati székház története. http://reformatus.hu/mutat/seta-a-zsinati-szekhazban/

A bejegyzés trackback címe:

https://szerelmembudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr225466380

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bohuš 2013.08.20. 12:48:32

Ez nagyon érdekes bejegyzés.
süti beállítások módosítása