A Pál utcai fiúk történetéhez való kötődésem minimális. Olvasni kellett, dehát az már évtizedekkel ezelőtt volt, s mára már csak annyi emlékem maradt, hogy a vége szomorú. Talán érdemes lenne elővenni, beleolvasni, felnőtt fejjel átgondolni.
Most egy mellékszál miatt került újra a kezembe. A gittegylet nagykönyvébe írt bejegyzések között szerepel a következő:
„Miután Boka János Tábornok tiltakozásunk dacára és erőszakkal lefoglalta az egyleti vagyont (24 kr.), mert hadicélokra mindenkinek oda kellett adni, amije volt, éspedig ebből csak egy trombitát vettek 1 forint 40-ért, pedig a Rőser-bazárban lehet kapni 60-ért és 50-ért, mégis muszájt nekik a drágábbat venni, mert erősebb hangja van, éspedig elfoglaltuk a vörösingesektől az ő harci trombitájukat, és most már van két trombita, pedig már egy se kell, és ha éppen kell, hát elég egy is, hát elhatároztuk, hogy az egylet kérje vissza az egyleti vagyont (24 kr.), és inkább a Tábornok adja el valahol a trombitát, de nekünk a pénzünk kell (24 kr.), amit ő meg is ígért.”
Ma is áll a híres Röser-bazár épülete, ahol a gittegylet a drágább trombitát vette, pedig feleannyiból is lehetett volna, de az nem ijesztette volna el a vörösingeseket.
A mai Károly körút 22. szám alatti ház helyén eredetileg három épület állt, melyből csak egyet birtokolt Röser Miklós, aki igazi polihisztor volt. Az ő tollából származik például az 1863-ban napvilágot látott, kereskedők, iparosok és mezei gazdák részére írt "Általános áruisme" könyv, de volt Szeged országgyűlési képviselője, székesfővárosi bizottsági tag, és számos közművelődési és tanügyi társulatnak választmányi tagja. A legnagyobb sikere mégis az első gazdasági-kereskedelmi reáliskola megalapítása volt.
De Röser Miklós nemcsak az elméletben, hanem a gyakorlatban is értett a kereskedelemhez, és ügyesen forgatta a vagyonát is. Hamarosan megvásárolta a ház melletti két szomszédos ingatlant is, egybeépítette a három házat, és további emeleteket húzott rájuk.
Aztán úgy döntött, hogy bazárt, azaz két forgalmas utcát összekötő, udvarról nyíló üzletházat alapít, aminek akkoriban nagy divatja volt. Az épület 1884-ben készült el, de utána még számos átalakításon esett át, mire kialakult velencei reneszánsz stílusa. Az oromzaton büszke felirat hirdeti: Röser bazára.
Talán a vásárlók csábítására került éppen a szépség istennője, Aphrodité a második emeleti szoborfülkébe.
A Röser bazárban zajlott az élet: udvarán kalaposok, szabók, cipészek, bőrdíszművesek, virágárusok és különböző kereskedők telepedtek le. Ha szombatonként betérünk a ma is üzletekkel tarkított átjáróházba, szemünket behunyva képzeletben visszautazhatunk az időbe, és hallhatjuk az egykori sürgés-forgást.
Az emeleti lakásokba a négy lépcsőházból lehet feljutni.
E lakások egyikében élt Barta Sándor, a 20. század elfelejtett költője.
Nem véletlenül felejtettük el: kevesen olvasunk manapság avantgárd költőket, az ő művei ráadásul a szocializmus eszméjét szolgálták. A proletár születésű költő Kassák Lajos húgát vette feleségül, első verseskötetének címe pedig – mi más lehetne? – Vörös zászló. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült, ott is a munkásmozgalomban találta meg a küldetést, de végül úgy döntött: a forradalom ügyét leginkább a Szovjetunióban lehet szolgálni. Tizenkét évet élt Moszkvában, novellákat, riportokat írt, lapot alapított Új Hang címmel, regényeiben és drámáiban pedig a magyar parasztság és munkásság elnyomatásáról számolt be. Ennek az energikus munkásságnak a sztálini koncepciós perek vetettek véget. 1938-ban a negyvenegy éves költőt letartóztatták, hamis vád alapján elítélték és kivégezték. Ezt követően 20 éven keresztül a nevét sem lehet kimondani.
A Röser-bazár falán emléktábla, rajta az idézet kissé torzít. Miért? „Ember ... Testvérem vagy, üdvözöllek a Földön.” – igazán emléktáblára való felirat. Csakhogy a Ki vagy? című versben a sor pontosan így szól: „Ember, ha ezt teszed, Testvérem vagy, üdvözöllek a Földön.” És hogy mit kell tenned? Csak néhány részlet:
„ha a csikótáncos eszedet még nem keverték el klasszikus kultúrák elaggott maszlagjai,
de a mai festők sem, akik épp a 66 000-ik krisztusproblémát
s az öregannyuk csámpás teáskannáit feszítik vászonra,”
Vagy:
„ha visszaütöd az apádat és elnevetsz az anyád fölött,
mert a család szent nekikkényelmesével akarnak a keblükre zsinegelni,”
Vigyázni kell ezekkel az emléktáblákkal...
Helyszín
V. Károly krt. 22.
Forrás
Saly Noémi (szerk.): A régi pesti városfal mentén. Fekete Sas Kiadó, Bp, 2011.
Röser Miklós. In: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
Barta Sándor. In: A magyar irodalom arcképcsarnoka
