Szerelmem, Budapest

Folyóisten lányai szomjaznak

2015. július 02. - Szerelmem, Budapest

Tátott szájjal bámultak a Barátok terén a járókelők 1835-ben, hiszen valami sohasem látott dolog került oda: egy közkút szobrokkal! (A kép kicsit később, 1870 körül készült.)

budapest-nereidak-kutja-a-ferenciek-teren-1870_1.jpg

Bármily hihetetlen, azelőtt Pest-Budán legfeljebb a pestis-oszlopok és szentháromság emlékművek jelentették a köztéri szobrászatot, amelyek természetesen vallásos tartalmúak voltak, és az egyház hatalmát hirdették. A reformkorban megerősödő polgárság azonban nemcsak építkezésekbe kezdett, hanem hamarosan megszületett a köztéri szobrok gondolata is. Ez történetünk esetében persze összekapcsolódott azzal a ténnyel, hogy az ivóvízellátás a városokban katasztrofális volt, így a közkutak rendkívüli jelentőséggel bírtak. (Ez így is marad még jó sokáig, ahogy az ötven évvel később elkészült Danubius-kút történeténél olvashattuk.)

Jött tehát az ötlet, és 1828-ban pályázatot írtak ki a városatyák, hogy a mai Ferenciek terére a – nyilván nem túl látványos - deszkával kerített kút helyére új, művészi tervet készítsenek. A pályázatot Dunaiszky Lőrinc és Bauer Mihály szobrászművész, valamint Kronberger János kőfaragó közös terve nyerte Mózes-kompozíciójával. Illő, hogy ehelyütt a teljes nevük szerepeljen, ugyanis a történelem nem volt olyan kegyes hozzájuk, hogy emléket állítson nekik – hiába nyerték meg a pályázatot, hét évvel később mégsem az ő művüket állították fel. Ezúttal nem a megszokott korrupcióról volt szó: egyszerűen túl drágának bizonyult a terv. Ezért aztán Uhrl Ferenc és Feszl József futott be, akik a költséges márványt pesti mészkőre cserélték, az alapzat pedig váci és csobánkai homokkőből készült. A leleplezéskor nagy lelkesedés kísérte az első közkútat, „mely Pest város terein szobrászati művel ékesíttetett”.

dsc_0183.JPG

A talapzaton vízköpők, kagylók és delfinek ontották az egészséges és friss ivóvizet a pesti polgárok nagy örömére, efelett pedig két korsót tartó nőalak magasodott.

dsc_0171.JPG

dsc_0169.JPG

Ma az útikönyvekben, sőt a talapzaton is az alkotás a Néreidák kútja néven szerepel – tévesen.

dsc_0173.JPG

Megalkotásakor ugyanis a Najádok kútja elnevezést kapta. Nem egyszerű igazságot tenni, mert a görög mitológia leírásai néha egymásnak is ellentmondanak, de a legáltalánosabban elfogadott magyarázat az, hogy mind a néreidák, mind a najádok nimfák, azaz a szépség, a termékenység, a természet alkotó és tápláló erőinek megtestesítői, ráadásul vízi nimfák. Míg azonban a néreidák egyértelműen a tenger istenének lányai, és elsősorban a Földközi-tengerhez kötődnek, addig a najádok a források, kutak, patakok és csermelyek gondozói. Hát igen, hogy kerülnének Pestre a tengeristen ivadékai?!

dsc_0178.JPG

dsc_0172.JPG

Hogy a névtorzulás mikor következett be, arról nincsenek adataink, mert a Honderű című lap a szobor átadásakor még így tudósított:

A Ferencz-szerzet-piaczi kútra a lefolyt nyáron épült obeliskot Fesl József kőfaragó úr készíté. Az obeliskon álló két Najad alakjának készítője Uhrl Ferenc úr. Ezen alakok magossága 7 láb, az urnával és a talappal együtt 10 láb, obeliskkal együtt az egész mű 3 öl 3 láb magos. A Najadok pesti, a többi építvény váczi és csabankai kőből készültek.

Uhrl Ferencről még annyit, hogy elég leleményes, ámde nem túl elvhű művész volt. A morva származású szobrász, miután a kúttal „befutott”, sorra kapta a megrendeléseket az arisztokrácia tagjaitól. Ezt a sikersorozatot a forradalom törte meg, és hogy megélhetését biztosítsa, éppen a forradalmi hevületet használta ki: jelvénytűket kezdett tervezni, és jó pénzért eladni. Aztán amikor a szabadságharc alakulása rosszra fordult, tisztán üzleti szempontú hazafiasságát eltitkolta, és olyan ügyesen fonta a szálakat, hogy Bécs az egyetem műtörténelmi tanszékével jutalmazta fáradozásait.

Talán ez is hozzájárult, hogy az általa készített kút is elvesztette népszerűségét, egyre inkább akadálynak tekintették, főleg miután a forgalom is felgyorsult a téren. Így aztán 1899-ben nimfáink nagy útra keltek: Kőbányán, a Liget-parkban találtak új otthonra. S ötven év sem telt el, a szobor romokban hevert a második világégés szomorú tanújaként.

Amikor a Ferenciek terét (amit ekkor éppen Felszabadulás terének hívtak) átalakították, és az utat a föld alá vezették, lehetőség nyílt arra, hogy a kutat az eredeti helyére visszahelyezzék. Győry Dezső szobrászművész süttői mészkőből varázsolta elő újra a najádok kecses alakját az eredeti képek alapján, és 1976 óta újra a belvárosiak gyönyörködhetnek a kútban.

dsc_0167.JPG

Azaz gyönyörködhetnének, ha kicsit jobb állapotban lenne. Mert a korsók ma üresen konganak, és a víz nélküli partra vetett delfinek látványától talán csak a kipufogógáz által szennyezett vízitündérek magánya szomorúbb.

Tátott szájú polgárokról, éltető vízcsobogás hangjáról, életteli fővárosról álmodom. Aligha egyedül.

 

Helyszín

V. Ferenciek tere

 

Források 

Budapest Lexikon

Vizy László: A „Najádok kútja” a Felszabadulás téren. Budapest folyóirat 1978/3.

http://www.mke.hu/lyka/11/241-242-regi.htm

http://nol.hu/kultura/a_ferjgyilkos_asszonyok_szobra-581371

https://www.kozterkep.hu/~/2383/nereidak_kutszobor_budapest_uhrl_ferenc_1977.html

http://egykor.hu/budapest-v--kerulet/nereidak-kutja-a-ferenciek-teren/1558

Az archív kép forrása: egykor.hu

A bejegyzés trackback címe:

http://szerelmembudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr397592122

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Wandál 2015.07.03. 13:56:57

Köszönjük szépen!

Fekete Dániel . · http://csakaszepre.blog.hu 2015.07.03. 14:37:45

A környéken történt felújításokhoz képest a kút rendbetétele szinte filléres munka. De nagy a közöny ezzel kapcsolatban. Kár, pedig nagyon szeretem, pláne, hogy most meg is ismerhettem a történetét :-)