Szerelmem, Budapest

Budapest - Örkény szemével

2012. július 04. - Szerelmem, Budapest

Örkény István éppen száz éve született. A Petőfi Irodalmi Múzeumban kiállítás nyílt a centenárium alkalmából, amely elsősorban az Egyperces novellák témája köré épül. Az életutat bemutató első teremből azonban az is kiderül, hogy Örkény nemcsak az írásaiban, hanem az életében sem fukarkodott a humorral, a groteszk mondatokkal. A munkaszolgálatból a következő tábori lapot küldte haza: "Se Operába, se hangversenyre nem nagyon járok. Mostanában a hasoncsúszásra és az ember­ölésre fektetem a hangsúlyt."

Örkényt olvasni olyan különleges élmény, mint tengervízben fürödni - állítja egy interjúban Nádas Péter.

A Szerelmem, Budapest blog egy Budapestről szóló egypercessel tiszteleg az író előtt. (Ezt a Budapestet egyikünk sem szeretné megismerni valószínűleg.)

BUDAPEST

A Kálvin téren egy autóbusz nekirohant egy fának. Hirtelen az egész városban megálltak az összes villamosok. Minden megállt, még a kisvasút is a játéküzlet kirakatában. Csönd lett. Később még felzörgött valami, de csak egy újságpapírt söpört magával a szél. Aztán nekisodorta egy falnak, és még nagyobb lett a csönd.

Nyolc perccel az atombomba robbanása után kialudt a villany, rögtön utána a rádióban lejárt az utolsó gramofonlemez. Egy óra múlva szörcsögni kezdtek a csapok, aztán nem folyt több víz. A lomb is száraz lett, akár a bádog. A szemafor szabad utat jelzett, de az utolsó bécsi gyors már nem futott be a pályaudvarra. Mozdonya kazánjában reggelre kihűlt a víz.

Egy hónap alatt elgyomosodtak a parkok, zab nőtt a gyermekjátszóterek homokozóiban; ezalatt a söntések polcain is beszáradtak az étvágygerjesztő italok. Minden élelmiszert, az összes bőrdíszműárut és a könyvtári könyveket megették az egerek. Az egér roppant szapora állat; ötször is lefial egy esztendőben. Nem sok idő múlva úgy ellepték az utcákat, mint valami bársonyos, iszapszerűen hömpölygő kövezet.

Birtokba vették a lakásokat, a lakásokban az ágyakat, a színházakban a zsöllyéket. Bejutottak az Operába is, ahol a Traviata került színre utoljára. Amikor az utolsó hegedűn átrágták az utolsó húrt, annak pendülése volt Budapest búcsúszava.

De már másnap, az Operával épp átellenben, egy romház kövein megjelent egy cédula:

"Hozott szalonnával egérirtást vállal doktor Varsányiné."

A bejegyzés trackback címe:

https://szerelmembudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr464625497

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.