Szerelmem, Budapest

Fogolymentők, katonák, egy bútorgyáros és a kastély szelleme, Elza

2013. július 14. - Szerelmem, Budapest

Kevés titokzatosabb helyet ismerek Budapesten, mint a Kiscelli Kastély.

Már a neve is furcsa, pedig csak az osztrák Mariazell „magyarosításáról” van szó, és ha az Nagycell, akkor ez már csak Kiscell lehet. Óbuda ura, Zichy Péter buzgón rótta a zarándokutakat, és az egyik ilyen úton azt vette a fejébe, hogy ő bizony megszerzi a csodatevő Mária-kegyszobor másolatát – megsokszorozva a csodát. Az elképzelést tett követte, kápolnát építtetett a kiscelli dombon, valahol északra a mai kastély területétől.

Később a birtok ura fia, Zichy Miklós lett, aki tárgyalásokat folytatott a trinitárius renddel, hogy valamelyik birtokán kolostort alapít nekik. A trinitárius rend fő tevékenysége a hadifoglyok kiváltása volt, ebben az időben a török hadifogságból. Ezt elsősorban adományok gyűjtésével érték el, de a rend szabályzata szerint, ha szükséges volt, önmagukat is fel kellett áldozniuk, és a hadifogolyért cserébe saját szabadságukat adni oda.

Kapóra jött nekik, hogy addigra a csodatevő Mária-kegyszobor már zarándokok hadát vonzotta Kiscellre, így aztán rávették Zichyt, hogy a kolostor és templom ott épüljön meg, biztosítva a bőséges adományforrást. 1744-ben meg is kezdődött a kolostor építése, 1747-ben pedig a templom alapkövét is letették.

1760-ban pedig a kegyszobort átvitték a kápolnából a kész templomba.

De nem sokáig élvezhették a fehér ruhás barátok Kiscell védettségét. 1783-ban a rend is áldozatul esett II. József elképzeléseinek: betiltották a működését, a rendelet hivatalos indokolása szerint azért, mert a bécsi rendházban lefolytatott vizsgálat alkalmával kiderült, hogy a befolyt pénzekkel nem egészen helyesen jártak el, és a legnagyobb rendetlenséget találták a kolostor belső gazdálkodásában és a szerzetesi életmódjában. Így aztán a kiscelli kolostor is bezárta kapuit, a berendezési tárgyait – a templom bútoraival együtt – elárverezték. Ekkor került a Mária-szobor az óbudai templomba, a szószék Solymárra és így tovább.

Azért találtak funkciót az épületeknek: az Esterházy gyalogezred laktanyájává alakították. A templomtér azonban így már túl nagynak bizonyult, így a belsejét négy szintre osztották, a tornyokat pedig visszabontották. Zichy Miklós halhatatlanságba vetett reménye is itt vallott csúfos végét, a templomban álló síremlékét lebontották.

Aztán az épület néha hadifoglyok elszállásolására, néha katonai ruharaktárként, hadikórházként, hadastyánok menhelyeként szolgált, a 19. század végén pedig szükséglakásokat alakítottak ki benne.

A hadkincstár már nagyon szeretett volna megszabadulni az egyre romló állapotú épülettől, és ez kapóra jött a bútorgyáros, „lakberendezési vállalkozó” Schmidt Miksának, aki hatalmas vagyonát különleges ingatlanok, szőnyegek, festmények, bútorok vásárlására fordította. 1910-ben megvásárolta az épületet, és megkezdte kastéllyá alakítását.

Az az ötlete támadt, hogy megvásárol egy bontásra ítélt bécsi palotát, az egykori Haditanács épületét és az ugyancsak lebontott bécsi Alser laktanya kapuit, és ezeket beépíti a kiscelli épület homlokzatába. Ma is ezeken a kapukon lehet bejutni az épületbe.

A kastély egy részét bemutatóteremként használta a lakberendező cége termékeihez, az egykori templombelsőben pedig elhelyezte nem kicsi magángyűjteményét.

Ő hozatta el Pest legelső kiépített Duna-partszakaszáról az öntöttvas sárkányt is, hogy a kastély bejáratát őrizze.

Egy ilyen gazdag úrnak szerető is dukál, és a szerelem egy orfeumi táncosnőcske képében köszöntött be Schmidt Miksa életében. Turcsán Elza – akit a nagysikerű kapcsolatai miatt Mágnás Elzaként emlegettek – nemes termetű, de borzasztóan buta lány volt, ráadásul kiállhatatlan természetű, aki a cselédekkel sem bánt kesztyűs kézzel. Nem csoda, hogy a komornája, Kóbori Róza, és annak szeretője, Nick Gusztáv 1914 egy hűvös éjjelén megölte őt, holtestét egy kosárba tették, és lecipelték a Dunához. Mellesleg elemeltek 20000 korona értékű ékszert is. Mindkettőjüket kötél általi halálra ítélte a Kúria.

Schmidt Miksa a kastély közelében temette el szerelmét, a templomtérben pedig emlékkápolnát állított neki. A gyermekeket a múlt században még azzal ijesztgették, hogy Elza szelleme ma is visszajár a kastélyba. 

Schmidt Miksa 21 évvel élte túl Elzáját, végrendeletében pedig a kastélyt, a környező parkot és a műgyűjteményt a fővárosra hagyta azzal a kikötéssel, hogy a parkot gyerekek számára közparkká, az épületet pedig múzeummá alakítsák.

A főváros persze elfogadta a hagyatékot, az épületben azonban az addig a városligeti kiállítási pavilonban lévő Fővárosi Múzeum gyűjteményét helyezte el. A gyűjtemény kicsomagolására már nem volt idő, közbeszólt a háború, és az épület meg is rongálódott a harcokban.

Az első kiscelli várostörténeti kiállítás csak 1948-ban nyitott meg.

Ma is múzeumként működik, Budapest-rajongóknak kötelező, hiszen visszavisz kicsit a város múltjába, ezenkívül a képtárában számos értékes kép fellelhető, a kastélyban bolyongani pedig külön élmény. Én csak itt-ott botlottam egy-egy teremőrbe, Elza nálam nem jelentkezett.

Helyszín

III. Kiscelli utca 108.

Források

Trinitáriusok. In: Magyar Katolikus Lexikon.

Kiscelli templom és kolostor. In: Budapest Lexikon.

Kiscelli Múzeum története. http://www.kiscellimuzeum.hu/muzeumtortenet

http://hvg.hu/kultura/20110723_krimiseta_var_gyilkossag_majlath_gyorgy

Schmidt Miksa. In: Magyar Életrajzi Lexikon

Archív képek: egykor.hu, huszadikszazad.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://szerelmembudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr725404305

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

juliannajudit 2015.07.28. 14:29:26

A múzeum gazdag anyagával, érdekes időszaki kiállításaival a kedvencem. A valaha szebb napokat megélt parkja hangulatos , helyenként vadregényes kirándulóhely.