Szerelmem, Budapest

Budapesten aztán ne dörmögjetek!

2013. augusztus 04. - Szerelmem, Budapest

Le sem tagadhatom, hogy mennyire vonzódom a köztéri szobrokhoz. Különösen szeretem azokat, amelyek számomra példaértékű életművel rendelkező személyeket ábrázolnak (például Sztehlo Gábort), amelyek valamilyen koncepcióba rendezhetőek (például a Ferenc József által ajándékozott tíz szobor) vagy amelyek egészen mást tanítanak a történelemről, mint azt alkotóik elképzelték (ahogy a Stadionok szoborparkja).

Ma mégis megtaláltam az eddigi legkedvesebb budapesti szobrot, igaz, először a turistáskodásom alatt gps-koordinátákra volt szükségem a felleléséhez. Pedig az 1936-ban készült szobor először egy kiemelt helyet kapott: a Margit-híd budai hídfőjénél, az akkor még felszínen lévő HÉV-megállóval szemben állt a Germanus Gyula-parkban. Ebből az időszakból származik a fortepan képe:

Igen, egy mackószoborról van szó. De nem akármilyenről! Maugsch Gyula alkotása a HÉV-aluljáró építésekor, 1970-ben került át a Várhegy oldalába, az Európa ligetbe.

Talán Mackó Muki és Róka Misi jobban is érzik magukat itt, a bozótosban. Mert hogy őket, a máramarosi erdőbirtokos és méztermelő, mézesbödönt cipelő medvét és barátját, az éppen egy gágogó libát szorongató rókát ábrázolja az alkotás, Sebők Zsigmond gyermekmeséinek hősét. 

Sebők Zsigmond (1861-1916) jogot kezdett tanulni, de aztán rádöbbent, hogy újságíróként és íróként nagyobb örömet tud okozni az embereknek (ismerős...), így aztán abbahagyta az egyetemet, és hírlapírónak csapott fel.

1884-ben Szegedre került, és ez megváltoztatta az életét, megismerkedett ugyanis a magyar gyermekirodalom akkori császárával, Pósa Lajossal, aki rávette Sebőköt, hogy írjon az Én Újságomba. Így aztán a volt jurátus gyerekeknek kezdett el mesélni, főleg állatmeséket. Később Benedek Elekkel egy másik gyermekújságot alapított, a Jó Pajtást. Ekkorra azonban már elismert író volt, tagjává választotta a Petőfi Társaság, a Dugonics Társaság és a Kisfaludy Társaság is.

Bár számos novelláskötet, életrajzot is írt, az igazi sikert mackótörténetei hozták el számára, amelyeket 1902-ben kezdett el írni. Ezek főhőse a szoborról ismert Mackó Muki, akinek szenvedélye az utazás. 1912-ben aztán Sebők rájött, hogy valami hangzatos név kellene a főhősnek, és Mackó úr egyforintos okmánybélyeggel ellátott kérelmet nyújtott be, hogy belügyminisztériumi engedéllyel Dörmögő Dömötörre változtassa a nevét.

A mackótörténetek sikere annak is köszönhető, hogy nem hagyományos állatmesékről van szó. Egyrészt mivel Mackó úr folyton utazik és mesél, így aztán a 8-12 éves célközönség játékosan tanulhatta meg Magyarország földrajzát, történelmét és néprajzát. Másrészt a hősök nemcsak térben, hanem időben is az olvasókhoz kötődtek: a millenniumi láz utáni ország lakosságához.

Mackó Mukit és Róka Misit már ismerjük, de ott van még Hörpentő sógor, a rokonai nyakán élő medve, Birka Jeremiás, a módos állattenyésztő, Malac Misi, a pesti rikkancsfiú – mindannyian igyekeznek jó magyar emberek lenni.

Mackó úr, aki először a millenniumi ünnepségre utazott Budapestre, a vonatban azt tanácsolja unokaöccsének és unokahúgának, Zebulonnak és Dorkának: „Budapesten azután ne dörmögjetek, nehogy észrevegyék, hogy medvék vagytok!” Az Irodalmi Lexikon szerint ez is korrajz, a sváb és zsidó gyerekeket intették így, hogy nehogy sváb vagy zsidó módra beszéljenek.

Mackó úr alias Dörmögő Dömötör lelkes hazafi, és a történeteket egyébként is áthatja némi bájos hazafiaskodás. Már a korabeli felnőtt olvasók is mosolyoghattak magukban, hiszen azért ezekben a mesékben van bújtatott irónia is. Ma még megmosolyogtatóbb olvasni a történeteket.

Csak kettő a kedvenc motívumaim közül. Az egyik, amikor az F. L. K., vagyis a Ferencvárosi Labdarúgó Klub derék csapata búsan ül az asztal körül, mert a Windsor csapat megüzente, hogy meglátogatja őket egy barátságos mérkőzésre, és éppen most ficamította ki a legjobb csatározójuk a bokáját. Ki más menthetné meg őket, mint Mackó úr? (Most is jól jönne egy Mackó úr a magyar focinak...)

A másik: A mackó uraknak télen nem kell elemózsia, hiszen a telet alvással töltik, és ilyenkor a mackó-iskola ajtajára is kiakasztják ezt a hirdetést: 

A nemzeti alvás ideje alatt 
szünetel a tanítás. Jó éjszakát!

 

(Akinek kedve támadt az olvasáshoz, a Magyar Elektronikus Könyvtárat böngéssze.) 

Helyszín

I. Európa liget

Forrás

Sebők Zsigmond. In: Magyar Irodalmi Lexikon.

http://www.geocaching.com/seek/cache_details.aspx?guid=fd23e863-9d57-46ad-94bf-750bbe202efc

Róna Tibor: Budapesti kirándulóhelyek (Panoráma Kiadó, 1960) 

A bejegyzés trackback címe:

https://szerelmembudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr355445336

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.