Szerelmem, Budapest

Irodalmi kávéházak 9. – Bucsinszky

2013. november 29. - Szerelmem, Budapest

„Hány kávéház van a Körúton? El tudnád sorolni, ha a Margit-hídtól a Boráros térre mégy?

Öten is felelnek:

- Luxor… Club… Viktória… Kristály…

Menetel a sáros, rongyokba öltözött század a Körúton. Már a költő is velük lépdel, de a Nyugati pályaudvarnál lemarad, s kiált:

- A Terminust kihagytátok… a Podmaniczky utca sarkán…

Megtorpannak. Igaza van ennek a munkára ügyetlen, félszeg alaknak, tényleg ott van a Podmaniczky utca sarkán az öreg kis kávéház. S már tudomásul veszik, hogy a költő is velük megy az Oktogon felé.

-Edison… Béke… Kovács… Abbázia… S te, hogy is hívják azt a kártyatanyát a Dob utca sarkán? Aztán a Miami… Bucsinszky… A New York… az Emke… a Simplon… a miénk… a Spolarich… a Deák… a Baros… a Valéria… a Ferenc…

Már ott állnak a Boráros téren. Még van idő a lefekvésig.”

Zelk Zoltán idézi fel Honvágy című tárcájában, hogyan repültek vissza gondolatban Budapestre a munkaszolgálatos, meggyötört férfiak.

Ma végigjárva a Nagykörutat elvétve botlunk csak legalább egy bisztróba vagy étterembe, kávéházat nagyítóval kell keresnünk. Ruhaüzletek, fénymásolószalonok, szexshopok váltogatják egymást.

Pedig hajdan egymást érték a kávéházak a Nagykörúton! Ott volt például a Bucsinszky.

Ma már csak egy szürkülő épület, az aljában használtruha-bolttal, fodrászüzlettel. De ha behunyjuk a szemünket, talán még halljuk a kávéház közönségének halk morajlását, érezzük a finom kávéillatot, kerülgethetjük a teraszon a székeket.

Az Alpár Ignác által tervezett neobarokk palotában először Vanek néven nyílt kávéház, mely nevét tulajdonosáról, a világot járt Vanek úrról kapta. Vanek japán stílusban rendezte be a kávéházat, és ködfátyol-képek vetítésével kedveskedett a vendégeinek. Ez a diavetítés előzménye, amikor egy átlátszó fátyolra vetítettek festett üveglemezről, a fátyol hullámzott, így az árnyképek mozogtak – a nézők meg sikoltoztak.

Vanek úr egy szempontból biztosan sikeres volt: Vanek B. Eduardként bevonult az irodalomba, Rejtő Jenő A tizennégykarátos autó és Vanek Úr Párizsban című regényének lapjain.

Aztán a fantáziadús Angol névre keresztelték a kávéházat (egyes források szerint Angolból lett Vanek), mígnem egy nap bezárt, hogy aztán 1932. június 1-jén reggel 5 órakor megnyíljon a Bucsinszky.

Már a berendezése is érdekes volt, fényesre festett, piros (és ami nagyon fontos: lemosható) falaival, színes linóleumpadlójával, a ruhatár süllyesztett liftjével modernnek számított.

Nagy Lajos arról is beszámol, hogy megtalálhatók itt „a szórakoztató lapok, folyóiratok, a Budapesti Közlönytől a Sex Appealig, ami egy francia lap, remek comb-, mell- és popsifelvételekkel. Lehet szivart, cigarettát venni.”

Bucsinszky úr leleményesen délelőtt 11-ig olcsó reggelit kínált, amely szegény éhenkórász író-vendégeinek gyakran ebédül is szolgált – ez volt a híres-neves Bucsinszky-reggeli. Igazán nemes lélekre vall, hogy ráadásul nem kért pénzt a szódavízért és az ebéd után adott gyümölcsért sem.

Nem csoda, hogy szép lassan a Magyar Színház színészei mellett az írók és költők is ideszoktak. A már említett Rejtő Jenő és Nagy Lajos mellett gyakran megfordult itt Hatvany Lajos, József Attila, Karinthy, Szerb Antal.

Karinthy rendszerint a Wesselényi utcai kirakatban írta ívpapír fölé hajolva, szépen rajzolt töltőtollbetűkkel verseit, vagy csak – ahogy ő fogalmaz – „lekent egy krokit”. De itt történt meg vele az Utazás a koponyám körül regényében megírt szomorú történet is, amikor kiment a telefonhoz, mert azt hiitte, hívják, holott csak betegsége miatt hallucinált csöngetést.

Rejtőnek tulajdonképpen dolgozószobául szolgált a Bucsinszky, saját márványasztalt tartottak fenn neki, és megtörtént, hogy fizetségként letépett néhány sort a kéziratából, a pincér meg átszaladt vele a közeli kiadóba, és megkapta a pénzt.

József Attila rendszerint Nagy Lajossal sakkozott az ablakban.

A színészeknek törzsaszatala volt ott. Szó szerint: Törzs Jenő köré gyülekeztek. Hevesi Sándor, Kabos Gyula, Dénes György gyakori vendég volt.

Egy este egy kis színésznő szomorkodott a sarokban, aki statiszta volt éppen egy vígszínházi darabban. amikor egy ismeretlen férfi – Horváth Árpád, a Nemzeti Színház főrendezője – lépett oda hozzá, és megkérdezte: „Nem akar maga véletlenül színésznő lenni?” „De kérem, én már színésznő vagyok!” – háborodott volna fel, de már cipelte is a férfi magával, hogy operett-primadonnát, ünnepelt színésznőt varázsoljon belőle – a nemzet Kiss Manyiját.

Szobotka Tibor inkább a kávéház épületének második emeletén csak beavatottaknak megnyíló rulettklubba járt, ahol nem játszott, inkább a játszók izgalmát, arcát figyelte.

Hát igen, Bucsinszky kávés nagyban játszott. A pesti humor szerint 9 órakor így szóltak egymáshoz az emberek: „Bucsinszky már alszik”. A kávéház tulajdonosát ugyanis kártyaüzelmei miatt házi őrizetre ítélték, így este kilenc után nem volt szabad elhagynia a lakását. Fiával együtt egész Budapestet behálózó kártyaszervezetet létesítettek, bele is buktak, de aztán a német megszálláskor újra szabadlábra kerültek. Bucsinszky Tivadar (a kávéház-tulajdonos fia) ugyanis mindig azzal dicsekedett, hogy az egyes számú nyilas pártigazolvány van a zsebében. Olyan elkötelezett volt, hogy amikor Szálasi kiszabadult a Csillagbörtönből, saját autóján utazott elé, hogy Budapestre hozza. A háború végén az idősebb Bucsinszkyt elfogták és internálták, a fiatal pedig megszökött, és Bécsben nyitott rulettklubokat. A körúti kávéházat természetesen államosították. Sötét idők.

Ma mégis ött ülök a Bucsinszky vendégei között, és nézem, hallgatom őket. Aztán egy használtruha-üzletben ébredek. Ők mégis mintha nem válnának ködfátyolképpé. Azért írtak, hogy mindig velem maradhassanak itt, a Nagykörúton.

 

Helyszín

VI. Erzsébet krt. 30.

Források

Saly Noémi: Törzskávéházamból zenés kávéházba. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. 

Szentes Éva – Hargittay Emil: Irodalmi kávéházak Pesten és Budán. Universitas Kiadó, Budapest, 1998.

Vészi Endre: Káprázatok évei

Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül

http://www.fusze.hu/hu/a+vetitovaszon+tortenete+1.html

http://www.erzsebetvaros.hu/erzsebetvaros/keruletunk-38/helytortenet-61/nevezetessegek-110/bucsinszky-kavehaz-170

http://www.evelet.hu/archivum/2005/32/054

Kabdebó Lóránt: A műhely titkai

http://www.nlcafe.hu/noklapja/20130725/kiss-manyi-szerelmei/

http://www.huszadikszazad.hu/1946-aprilis/bulvar/bucsinszky-tivadar-fenyes-rulettklubot-nyitott-becsben

az archív képek forrása: http://www.erzsebetvaros.hu/erzsebetvaros/keruletunk-38/helytortenet-61/nevezetessegek-110/bucsinszky-kavehaz-170http://www.rev.hu/fotodb/f?p=110:9:2973221453056952::NO:9:P3_PHOTO_ID,P9_PHOTO_ID:4301,4301:

A bejegyzés trackback címe:

https://szerelmembudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr875668054

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fekete Dániel . · http://csakaszepre.blog.hu 2013.11.29. 23:59:26

Szomorú. Köszi a posztot, szuper volt!