Szerelmem, Budapest

Terézvárosi házisárkány

2013. december 29. - Szerelmem, Budapest

Meg kell hagyni, fura ízlése volt Pekáry Imre rendőrkapitánynak, aki az 1847-48-as forradalmi esztendőkben épp egy ilyen hivalkodó palota építésére adott megbízatást Pollack Ágostonnak (más források szerint Brein Ferencnek).

A gótikát és romantikát egyszerre mímelő ház ma már kevésbé meghökkentő látvány a Király utcában, de azért ezen az 1859-es metszeten jól látszik, hogy igencsak kirítt a földszintes házak köréből.

Abból is látszik, hogy az építtető hiú ember lehetett, hogy monogramja – General Pekáry  megkopott formában még ma is látható a lépcsőfordulók vaskorlátjában.

Ezt a hatásvadász összhatást még fokozták az összeválogatott épületdíszek. Az ajtót például két fegyverbe öltözött vitéz őrzi, teljes harci díszben, mintha egy lovagregényből sétáltak volna át a Király utcába.

A sarki homlokzat tetején egy sárkány riogat.

Krúdy Gyula A régi pesti históriákban arról ír, hogy egy nap, amikor a terézvárosi búcsú a követválasztással is egybeesett a sárkány úgy megdöbbent, hogy lezuhant a homlokzatról. Valószínűleg a prózai ok egyébként csak annyi lehetett, hogy a korabeli díszek könnyen málló mészkőből készültek, ami az időjárás hatására megadta magát, mégis izgalmasabb a Krúdy-féle verziót elfogadni, vagy éppen azt a városi legendát, miszerint a sárkány éppen arra csodálkozott rá, hogy a terézvárosi könnyűvérű lányokon hirtelen kitört a vallási mizéria, és hajnali misére siettek a szemközti templomba.

Mert hogy könnyűvérű lányok akadtak Terézvárosban, sőt a Pekáry-ház földszintjén lévő Vörös Macska mulató volt az egyik kedvenc tanyájuk, ahonnan a duhajkodó vendégeket rendszerint az építtető késői kollegái cipelték át a rendőrkapitányságra.

Feltűnő épületdísz még a sok hatágú csillag, amit Pekáry nem vallásos meggyőződésből, csak esztétikai szempontok alapján választott.

Később azonban úgy alakult, hogy a ház mégis a terézvárosi zsidóság életének fontos színterévé vált, a Zsidó Legényegylet központi irodájával és imaszobával az emeleten.

(A ház zsidósághoz való kötődésének szomorú időszakát idézi fel a ház falán az emléktábla, mely szerint a házban működő Vanczik lakatosüzemben bújtatott közel száz üldözött embert Vanczik Béla és felesége, Enczig Magit.)

Itt lakott családjával Spiegler Gyula Sámuel rabbi is. Lánya, Arabella ugyancsak elálmodozhatott a romantikus ház falai között, mert írogatni kezdett, és tárcái, novellái jelentek meg a pesti lapokban. Persze nem a saját nevén, írói álnévként a Bogdán Bella, valamint az ijesztően hangzó Satanella megnevezéseket használta. 28 évesen már nem számított valami jó partinak, így csak álmodozhatott a férjhez menésről.

Egy szép napon aztán besétált az életébe egy nyíregyházi szívtipró, kinek „dióbarna szemében fájdalmas bágyadtság borongott”, de megfogadta a tanácsot, hogy aki el akar érni valamit a szépírói pályán, nem nélkülözheti az előkelő nők pártfogását.

Krúdy és Satanella első találkozását követően két hónappal már a lánykérés is megtörtént, de az esküvővel várniuk kellett, mivel Krúdy apja attól félt, fia végképp elzüllik, ha egy pesti írókisasszonyt vesz el feleségül. Így csak Krúdy nagykorúvá válása után, 1899. december 27-én állhattak oltár elé, hogy aztán beköltözzenek Spieglerék Király utcai lakásába.

Satanellából háziasszony vált, olyannyira, hogy az írást is abbahagyta. Igaz, még írt néhány kritikát („Mindannyian tudjuk, hogy valódi, nagy írói talentum áll előttünk”) – a férjéről.

Sorra jöttek a gyerekek, kevés volt a pénz, és Krúdy elég gyorsan ráébredt, hogy a szerelem mellett elkötelezett, de a házasság nem éppen neki való intézmény. Így hát egyre gyakrabban maradozott ki kártya, lóverseny, mulatók, könnyűvérű nőcskék csábítására. De Bellát sem kellett félteni: ő hol garasoskodásával, hol oktalan költekezéssel keseríti meg a férje éppen otthon töltött napjait. Fennmaradt levelezésük lényegében arra korlátozódik, hogy a házasfelek egymástól próbálnak pénzt kikönyörögni, Krúdy a szenvedélyeire, Bella a háztartásra.

Hamarosan Krúdy kihurcolkodik a közös otthonból, de nem válnak el, sőt, még a különélés évei alatt is két közös gyerekük születik.

Válásra csak akkor kerül sor, amikor Krúdy éppen aktuális szeretőjének kiskorú lányát is elcsábítja, így nem lehet tovább várni. Bella ennyi év különélés után megmakacsolja magát, így aztán a válóper a poklok pokla mindkettőjüknek.

De Satanella később bizonyára megbánta a dolgot. Krúdy temetésén összeveszett a második feleséggel, és onnantól kezdve magát tekintette hivatalos özvegynek. 81 éves korában halt meg. De a Pekáry-házon ismét ott őrködik a házisárkány.

Helyszín

VII. Király utca 47. (a ház éppen Terézváros és Erzsébetváros határán áll)

Források

Budapesti kultúrtörténeti séták I. Andrássy út. Fekete Sas Kiadó, 2009.

Fráter Zoltán: Szecessziós emberek. Budapesti Negyed, 34. (2001/4)

http://www.kortarsonline.hu/regiweb/0603/sarkozi.htm

Nyáry Krisztián: Egy fénykép a múltból: Krúdy Gyula. http://www.euroastra.info/node/61615/print

az archív képek forrása: 

http://mek.oszk.hu/01900/01903/html/index2052.html

A bejegyzés trackback címe:

https://szerelmembudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr935716852

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fincs_imi 2013.12.31. 10:59:45

Igazán remek poszt, nagyon köszönöm.