Szerelmem, Budapest

Közös takarónk, ha már szétesett – Attila nyomában 11.

2014. január 25. - Szerelmem, Budapest

Engedd meg, hogy a menyasszonyomnak tekintselek” – így indult József Attila és Szántó Judit szerelme, vagy legalábbis kapcsolata, beköltöztek a Margit körúti lakásba, majd amikor a lakbér magasnak bizonyult, át a Székely Bertalan utcába, ahol „egy kis faldarab azon tűnődik, hulljon-e”. Judit féltékenységből elkövetett, sikertelen öngyilkossági kísérlete után egy barátnál húzták magukat, mert még a Székely Bertalan utcai lakás is túl drágának bizonyult.

A következő állomás már kiesett a belvárosból, a „város peremére” kerültek, a Korong utcába. A lakás nyáron meleg, télen hideg, de olcsó volt, havi 36 pengő a bére.

Ma már persze ez Zugló belső városrésze, de akkor még igencsak elhagyatott vidéknek számított.

Eszmélet című verse itt született, melynek XII. strófájában Attila felidézte, mit látott az ablakból esténként: 

Vasútnál lakom. Erre sok
vonat jön-megy és el-elnézem,
hogy’ szállnak fényes ablakok
a lengedező szösz-sötétben.
Igy iramlanak örök éjben
kivilágított nappalok
s én állok minden fülke-fényben,
én könyöklök és hallgatok.

Vasút. Vonatok. Élet. Halál. Nem kerülhette el a sorsát.

Nem sok boldog pillanat tanúja lehetett valószínűleg ez a szobakonyhás manzárdlakás.

Ekkor már rosszul éltek, és 1934 elején szakítottak is, Attila egy időre Hódmezővásárhelyre költözött nővéréékhez, Etáékhoz, és ott is maradt június végéig.

Aztán megint visszaköltözött, hogy aztán 1936 nyarán végleg elhagyja a Korong utcát – és Juditot. Judit hiába áldozta fel magát, hogy Attilát, az általa csodált költőt támogassa, az örökös civakodás, a végtelen nyomor – és később Edit feltűnése – még egy mély szerelmet is kikezdett volna, dehát kapcsolatukról még Attila is azt írta, hogy „szövetség ez, és nem szerelem”.

A búcsúvers is arról tanúskodik, hogy az elválás békés volt, de így inti Juditot: „Ha varrsz, se varrhatod meg közös takarónk, ha már szétesett.”

Manapság szomorúan bezárkózó társasház a Korong utca 6. Egy postacím, amely Ágh István jóvoltából verscím lett: őt is megfogták a titokzatos, emlékkel teli ablakok.

József Attila ablakából 
nem néz ki senki,
ki élhet most a csöpp szobában?
Remete-lélek, vagy egy hetvenötéves
kalapos agg, mindenségbe békült ideg?
Így néz rám az ablaküveg
az álmodó toronyszobából,
félárbócra ejtett magasság,
nyárvégi szénapadlás-ábránd
kínálja megváltozott életemet.
Ősnyomtatvány, családregény,
félórás szundítás a priccsen,
tyukhúrszedés lehetne sorsom.
Mért adtad ezt a szörnyű mesterséget, isten,
hogy válasszak közted s magam között,
ha föltámadó ködmönöd
csücskéhez föl nem érek?
de mindig csak lábujjhegyen,
fölfelé kapkod jobb kezem,
József Attila-dac, sótlan Hölderlin-ebéd
a koránkelők megváltása végett.
A Korong utcai ablakból
nem néz ki senki,
hát nézem én a semmit,
amit egy rigó sötét röpte megáld,
aztán ideje tovább menni.

Most, hogy közös életük mindhárom helyszínét végigjártuk, el kell búcsúznunk Judittól, illő hát, hogy megtudjuk, hogyan alakul későbbi kapcsolatuk Attila életében és halála után.

A szakítást mindketten nehezen dolgozták fel, mindketten figyelemmel kísérték egymás sorsát. Judit pénzért nyaggatta, Attila pénzt kért „feleségének” Hatvanyéktól. Aztán amikor a szanatóriumban feküdt, Judit aggódva írt: „Attilácska, kedves, most tudtam meg, hogy a Siestában fekszel – ugy-e nincs komoly bajod? Meglátogattalak volna, és ha akarod szívesen jövök. Mire van szükséged?” Attila csak egy hónappal később válaszolt, amikor öngyilkossága előtt öt levelet fogalmazott, köztük volt a Juditnak szánt sor: „Kedves Judit! Sok szeretettel üdvözöllek Attila”. Ennyi.

Amikor a József-nővérek neki írták meg elsőként Attila halálhírét, Judit a tragédia helyszínére, Balatonszárszóra rohant. Ő azt javasolta, Pesten temessék el Attilát, édesanyja mellé. De Ignotus nem hitt a nőnek, aki fél évtizeden keresztül osztotta meg életét a költővel, és Hatvany báróval, aki a temetés költségeit állta, azt a döntést hozták, hogy maradjon csak Attila „száműzetésben”. Így került a szárszói temetőbe, ahonnan csak 1942-ben kerülnek át hamvai a Fiumei úti sírkertbe.

Judit pedig Attila halála után csak egyetlen célt látott maga előtt: hogy méltó emléket állítson költő-szerelmének.

1938-ban Naplót kezdett írni, 1948-ban megbízást kapott, hogy hozza létre a József Attila-emlékgyűjteményt. Így a Petőfi Irodalmi Múzeumba került tudományos munkatársként, aki József Attila emlékét ápolja – egyes irodalomtörténészek szerint kéziratokat húzott elő és titkolt el, mikor mi állt éppen érdekében. Tudósok szerint nem nehéz kimutatni a torzításokat a két írásban, amelyek néha még egymásnak is ellentmondanak.

Mindenesetre e munkásságáért 1950-ben – kitalálják? – József Attila-díjat kapott.

Hálája végtelen volt, 1959-ben az ő keze is benne volt abban, hogy Attila hamvait a Munkásmozgalmi Pantheonba vitték át (ahová mint a „nemzet özvegye” ő is került majd Attila mellé), végül József Etelka és gyermekei harmadszor is megmozgatták szegény költő földi maradványait, aki így legalább ma már a Mama mellett nyugodhat.

Judit urnája viszont a Munkásmozgalmi Pantheonban maradt. Így váltak el végleg Attilától.

Helyszín

XIV. Korong u. 6.

Forrás

Fodor András: Így élt József Attila.

http://www.litera.hu/hirek/szanto-judit-naplo-es-visszaemlekezes

Ágh István: Napvilág 

A bejegyzés trackback címe:

https://szerelmembudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr515781543

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tücsök1 2014.01.26. 20:50:01

józsef attila akkor is örök és a multat felesleges bolygatni ez is hozzátartozik az életművéhez

Szerelmem, Budapest 2014.01.26. 23:41:13

@Tücsök1: Nem tudom pontosan, mivel vitatkozik, de azzal egyetértek: József Attila örök.

Szigi. · http://depechemode.blog.hu 2014.01.27. 07:24:21

Nagyon jó írás, talán annyi észrevételem lenne, hogy Flóra tudtommal később került csak a képbe, 1938-ban. Előtte volt még a Gyömrői Edit-féle szerelem is. De József Attilát ekkortájt már egy régi ismerős, egy régi szép asszony látványa is szerelmes versre ihlette (lásd Óda című vers), mert Judit mellett az efféle, szerelmes versei teljesen megszűntek (ez volt a "munkásmozgalmi" korszaka), és ettől a költő eléggé szenvedett.

Ancilla 2014.01.27. 15:33:13

@Szigi.: 1938-ban József Attila már nem élt. 1937 december 3-án halt meg.
Flórával 1937 elején ismerkedett meg.

Szigi. · http://depechemode.blog.hu 2014.01.27. 15:58:46

Igen, igaz, minden, ahol 1938-at írtam, ott 1937-et gondoltam :)

gyöngyömpötty 2014.01.28. 09:00:24

Halihó,miért lenne szomorúan bezárkózó társasház manapság? Ott lakom. Az egyik szomszéddal közösen sétáltatunk kutyát, a másikkal főzünk, a harmadikkal könyveket cserélünk. Nyárra lesz szalonnasütés is...:) Szombaton megyek kifaggatom a legrégebbi lakót, ő mire emlékszik. De tudomásom szerint a tetőtérbeépítés új, Attila idejében biztos nem így nézett ki. Honnan lehet tudni hogy 36 pengő volt a bér? Köszönöm.

AkovácsApéter 2014.02.01. 14:04:04

Megerősítem, hogy a ház egyáltalán nem szomorú vagy bezárkózó, és tán kívülről sem látszik ilyennek.
A vonatos párhuzamot is erőltetettnek látom kicsit, de különben fain a cikk, örülök neki, további részletfeltárások folyamatban!
Egy Másik Lakó

Szerelmem, Budapest 2014.03.01. 22:55:27

@gyöngyömpötty: Olyan jó olvasni, amiket ír. Legközelebb, ha arra járok, becsöngetek. :)
A bért a fent feltüntetett könyvben találtam meg.

Szerelmem, Budapest 2014.03.01. 22:56:15

@AkovácsApéter: Köszönöm! :) Hogyan állnak a részlet-feltárások? Olyan jó lehet egy olyan házban élni, ahol József Attila lakott!