A Városmajor történetében egyértelműen az a kedvenc mozzanatom, hogy II. József a Budára jött tisztviselők kényelmére és örömére közkertet kívánt létrehozni.
Persze ekkorra a hely már hosszú múlttal dicsekedhetett: kaszáló volt, majd a várbéli nép szántóföldje, használta a katonaság, 1724-ben pedig Daun József várparancsnok majorságot és villát építtetett az Ördög-árok partjára.
A II. József által megálmodott park 1787-ben készült el, közel háromezer facsemete ültetésével. Ettől kezdve rendszeres mulatságokat tartottak itt, hamarosan Buda legfelkapottabb kirándulóhelyévé vált. A 19. század elején ideköltözött a vurstli, és megindult a park lassú hanyatlása.
1873-ban megkezdték az Ördög-árok beboltozását, ami szörnyű tragédiát eredményezett. 1875. június 26-án este olyan mennyiségű csapadék hullott az árok vízgyűjtő terletére, hogy az addig elkészül szakasz megtelt kővel és iszappal, a Vérmezőt teljesen elborította a víz, a Vízivárosban és a Tabánban több száz ház romba dőlt, 33-an életüket vesztették.
1920-ra vége befejeződött az árok befedése, Árkay Aladár tervei alapján felépítették az új templomot (ez a kisebbik templom), amely az erdélyi népi építészet és a finn szecesszió hatását mutatja.
Az 1932-33-ban épült nagyobbik templom Árkay Aladár és fia, Árkai Bertalan munkája, a Bauhaus kitűnő hazai példája, megépítésekor nem kis vitát váltott ki.
1942-ben bomba esett a templom mellé, ennek helyén emlékül most Szűz Mária szobra áll.
A templombelső is figyelemreméltó, olyan művészek munkái díszítik, mint Aba-Novák Vilmos és Kovács Margit. (Sajnos bejutnom nem sikerült, csak az üvegen keresztül készítettem egy képet.)
A templom előtt oszlop áll, annak emlékére, hogy Mindszenty József bíboros érsek innen indította 1946. május 5-én az első engesztelő zarándoklatot.
A parkban álló szobrok kiválasztására próbáltam koncepciót keresni, de valószínűleg nincs, így kerülhetett egy helyre Beethoven fehér márvány szobra (Horvay János), Hüvelyk Matyi egy kút tetején (Telcs Ede) és a Tiroli vadászezred emlékműve (Kisfaludi Strobl Zsigmond).
És meglepetésként még itt van Eugenio Espejo, a haladó szellemű equadori politikus, természettudós és orvos. Az eredeti szobor Quito város ajándéka volt, azonban 1997-ben lába kelt, 2001-ben pótolták.
Igazán jól sikerült a Városmajor, köszönjük, II. József! (Bár sajnos a park ma már elsősorban nem a budai tisztviselők, hanem a hajléktalanok örömét és kényelmét szolgálja, akik ottjártamkor a fűben sziesztáztak...)
