Szerelmem, Budapest

Szerelmem, Budapest

A varázslatos Epreskert és az epreskerti várúr

2012. július 07. - Szerelmem, Budapest

Mindig izgalmas, amikor egy olyan kapu nyílik meg, amely egyébként csak a kiváltságosoknak enged bebocsátást. Ez történt meg a kíváncsiakkal a Múzeumok Éjszakáján az Epreskertben a jelenlegi "gazda", a Magyar Képzőművészeti Egyetem jóvoltából.

 

A Bajza, Szondi, Kmety György és Munkácsy Mihály utcák által határolt területen régen egy selyemgyárhoz tartozó eperfaliget húzódott meg. 1882-től a főváros ezt a területet jelölte ki a festészeti és szobrászati mesteriskolák számára. A millenniumra készülő Budapest a Városligethez és a Sugárúthoz közeli részen olcsó telkek juttatásával szorgalmazta neves művészek letelepedését, akik az Epreskertet körülölelő műtermes villákban készítették alkotásaikat. Lotz Károly, Benczúr Gyula, Zala György - hogy csak a legjelentősebb művészeket említsük.

Az Epreskert kialakításában a művésziskolák tanárjainak, elsősorban Stróbl Alajosnak volt szerepe.

Stróbl külföldi tanulmányaiból hazatérve, 1881-ben kapott megbízást az Operaház elé két szobor, Erkel Ferenc és Liszt Ferenc ülő szobrának megalkotására. Ezek voltak az első köztéri szobrok, amelyeket élő személyekről állítottak Budapesten!

Ezt követően negyven éven keresztül Stróbl a legelismertebb és legkeresettebb magyar szobrász volt, nem csoda hát, hogy Budapesten (és több vidéki városban is) lépten-nyomon a szobraiba botlunk. Az ő alkotása például a budavári Mátyás-kút, Szent István szobra a Halászbástya mellett, Arany János szobra a Nemzeti Múzeum kertjében, Jókai szobra a róla elnevezett téren.

A képen Stróbl Alajos Ferenc Józseffel beszélget, aki szintén ellátogatott az Epreskertbe.

Stróbl az Epreskertet megtöltötte számára kedves építményekkel, műtárgyakkal. Antik, középkori és reneszánsz műtárgyak másolataival rendezte be környezetét, például a Kolozsvári-fivérek Sárkányölő Szent György-szobrának és Mátyás király bautzeni domborművének másolata is megtalálható itt.

A Baross-szoborra kiírt pályázaton nyert pénzt a megmentésre felajánlva, tanítványaival szétszedette a lebontásra ítélt józsefvárosi barokk kálváriát, és az Epreskertbe vitette. Közepében Benczúr Gyulának és tanítványainak alakítottak ki műtermet.

 

Így mentette meg a felújításkori hevességtől a Mátyás-templom középkori kapuját is.

 

Művészetében Stróbl a tökéletességre törekedett, egy képmás-mellszobortól nem sajnált két-három hónapot, s még akkor is nehéz szívvel öntette le az agyagmintát. De megesett nagyszabású alkotásainál az is, hogy hibát találva rajta, a kész bronzszobrot beolvasztatta s kezdte újból a mintázást.

Életvitelében is igazi művész volt. Reggelente kürtszó mellett kilovagolt az Epreskertből, hatalmas jelmezes művészestélyeket szervezett, növendékeivel és vendégeivel történelmi jeleneteket adott elő. Műtermében aranyhalas medencében szökőkút működött, kertjében különféle állatok, majmok, pávák, őz és gólya sétáltak. Nem egyszer tűnt fel az Epreskertben reneszánsz jelmezben, így joggal nevezték "epreskerti várúrnak".

Ma az Epreskert a képzőművészeti egyetem szobrász tanszékének ad otthont, így - ahogy Török András találóan megjegyezte - sokszor nehéz eldönteni, hogy a szerte heverő félkész és befejezett művek száz éve vagy épp csak néhány órája vannak ott.

A bejegyzés trackback címe:

https://szerelmembudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr654634594

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása