"Mostantól minden megváltozik" - lelkesen kalapáltak, fúrtak, faragtak 1930-ban a magyar Hunnia filmstúdióban, mert tudták, hogy érkezik a hangosfilm. Amiről akkor még tulajdonképpen senki nem tudta, micsoda.
1931. szeptember 25-én mutatták be az első magyar hangosfilmet, A kék bálványt, természetesen Budapesten, a Royal moziban, amelynek helyén ma a Corinthia Grand Hotel Royal luxusszálloda áll az Erzsébet körúton.
A magyar közönséget nem annyira hatotta meg a húszas évek Amerikájában játszódó bűnügyi történet, így a film csúnya bukás lett. Önálló életre kelt viszont a film egyik slágere, amely - és itt kapcsolódik a blog témájához - Budapestet dicsőíti.
A Van London, van Nápoly, van Konstantinápoly című foxtrotban Gózon Gyula, Sárossy Andor és Gárdonyi Lajos adják elő Angyal László és Harmath Imre szerzeményét. Különösen bájos, ahogy Barcselónáról énekelnek.
A felvétel elején felvillan a férfi főszereplő, a lecsúszott dzsentrit alakító Jávor Pál. Nem is értem, hogy lehetett bukás egy olyan film, amelyben ő szerepel...