1951. február 12-én budai villájában a földön fekve, pizsamában, holtan találták a Nemzeti Színház ünnepelt színésznőjét, Bajor Gizit. Mellette hörögve terült el férje, dr. Germán Tibor, orr- és gégespecialista, egyetemi tanár. A boncolás eredményeképpen kiderült, hogy mindkettőjük vérébe fecskendővel morfiumot fecskendeztek. És még valami más is...

Bajor Gizi Beyer Gizella néven született, apai ágon német, anyai ágon olasz családból származott, hogy aztán az egyik legnagyobb magyar színésznő legyen belőle. Nevét előbb Beyer Gizire, majd Bayer Gizire, végül Bayor Gizire változtatta. Ő így írta, y-nal.

Kislánykorában apjáék sörözőjében produkálta magát, és egyenes út vezetett számára a színpadra. Ebben szerepet játszott, hogy a kor tekintélyes kritikusa, Ambrus Zoltán beleszeretett a tizenéves lányba, és amikor a Nemzeti Színház igazgatója lett, elindította Gizi pályáját is. De a lány inkább a sármos Vajda Ödönt választotta – mondjuk egy ideig Hatvany Lajos gróffal párhuzamosan -, és amikor az hazajött a háborúból, a felesége lett.

A Nemzetiben közben igazgatóváltás zajlott, Hevesi Sándor került a színház életére, aki már gyakorlatilag a színésznőre építette a műsorpolitikáját, mert a darabok sikerének egyetlen titka volt: Bajor Gizi. Ezt még így, távlatból, a képek és a hangfeltételek alapján is meg lehet érteni, csodálatos tehetsége volt. Filmben is szerepelt, például a furcsa A szűz és a gödölye címűben, de saját bevallása szerint sem ez volt terepe, hanem a világot jelentő deszkák.

Közben megromlott házassága, 1927-ben elváltak, és még ebben az évben férjhez ment a Földhitelbank igazgatójához, Paupera Ferenchez. A bankószámolgatás nem okozhatott neki túl sok örömet, mert már 1932-ben elváltak, és már a következő évben hozzáment dr. Germán Tiborhoz, a híres gégészorvoshoz.

Erről a házasságról az a hír járta, hogy tartósságát az a szabadság biztosította, amit a férj megadott feleségének. Kellett ez a szabadság, mert a hódolók – köztük a kormányzó és két fia is – egymásnak adták a kilincset a világszép színésznőnél.

Sikerét a színésznő a lehető legemberségesebb célokra használta fel. A vérzivataros időszakban mentességet szerzett több barátnak, és nemcsak férjét, első volt férjét és annak családját bújtatta a villában, hanem kollégákat, ismerősöket, köztük Tamási Áront is.

A háború után belevetette magát a munkába, és ismét a csúcsra tört. Emellett folyamatosan jótékonykodott, gondoskodott a fiatal tehetségekről és az idős, magukra hagyott színészekről, színésznőkről is.

Aztán beborult az ég. 1950-ben megfájdult a füle, és férje – félretéve minden, a családtagok kezelését tiltó orvosetikai szabályt – megoperálta. Ettől kezdve Germán állandó félelemben élt, hogy felesége megsüketül. Állandóan kezelte felesége fülét, sőt, erősítő B-vitamint adott neki injekció formában.

Azon a sötét napon pedig nem B-vitamint, hanem morfiumot adott be a feleségének, majd magának is. Mindkettőjük adagja halálosnak bizonyult. A helyszínen egy papíron ez állt: „Betegen nem lehet élni. Bayor Gizi”.

A boncolás és a nyomozás rettentő dolgokat állapított meg. Bajor Gizi füle – férje állításával ellentétben – teljesen egészséges volt. Germán Tibornál viszont agykéregsorvadást találtak, ami azt jelentette, hogy már régóta értelmi képességében és cselekvésében korlátozott volt. A „búcsúlevélről” pedig kiderült, hogy az aláírás sokkal korábbról, másik tollból, más kéztől származik, mint a felé írt szöveg.

A városban a halálesettel kapcsolatban mindenféle legendák terjedtek el, amiben jelentős szerepet játszott egy ÁVH-s autó, ami megjelent a helyszínen – ami persze azért nem csoda, hiszen a haláleset érintettje az első Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze volt.

Nem üres híreszteléseket gyártott viszont Gobbi Hilda, akinek jótékony lelkével a Magyar utcában már találkoztunk. A haláleset után rögtön elhatározta, hogy méltó emléket állít pályatársának, és egyébként is a magyar színművészetnek. Egy évvel a halál napja után már meg is nyitották az első kiállítást a színészmúzeumban, mely Bajor Gizi mellett Márkus Emília és Jászai Mari munkásságának állított emléket.

Gobbi Hilda fáradhatatlanul bővítette a múzeumot, gyűjtötte az anyagot. A villa ma is emlékhely, ahol már a kertben is a magyar színművészet nagyjainak szobraival találkozhatunk.

A földszinten Bajor Gizi emlékszobája vár, a színésznő pályáját és magánéletét megörökítve.

Mellette az alapító, Gobbi Hilda személyes tárgyaival és színházi felvételeivel repülhetünk vissza az időben. Az emeleten a színházi munka egészébe, illetve a magyar tánc kiválóságainak csarnokába nyerhetünk betekintést.

A legmegrendítőbb mégis a hely szelleme, egy csodálatos asszony ma is érezhető varázsa.

Bajor Gizit a Farkasréti temetőben, sokezer ember által kísérve helyezték örök nyugalomra. Sírkövén ez a ma már eltűnt felirat állt: „Nézzétek: a halált játszom!”

Helyszín

XII. Stromfeld Aurél utca 16.

Forrás

http://szinhaziintezet.hu/index.php?action=fomenu&sel=szineszmuzeum

http://www.nlcafe.hu/noklapja/20130711/bajor-gizi-szerelmei/

http://www.bajorgizi.hu/data/bajor_gizi.html

http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/a-e/bayorelet.htm