Gondoltam, ez a cím kellően figyelemfelkeltő lesz, és ily módon még többen megismerhetik a főváros rejtett kincseit, olyanok is, akiket a város- és kultúrtörténet nem különösebben mozgat meg, de a szépségre egyébként fogékonyak. Csakhogy valóban nem blöffölök, de azért azt a részt még ki kell érdemelni...
Az Astorián naponta több ezer ember halad át, munkába, iskolába, randevúra rohanva. A ma szemügyre vett épületről mégsem lehet azt állítani, hogy a nagy rohanásban senkinek sem tűnik fel.
A Rákóczi út és a Károly körút sarkán álló hatalmas bérház ugyanis minden oldalról azonnal szembetűnik. Nemcsak hatalmas méreteivel, de tökéletes arányaival, letisztult szépségével is (amin csak a reklámtáblák ejtenek foltot).
Nehéz elképzelni, hogy ezen a sarkon egészen az 1930-as évek közepéig egy egyemeletes ház állt. Íme:
A klasszicista stílusú bérházat éppen száz évvel korábban építették a Vigyázó családnak, Kasselik Ferenc tervei alapján. A család vagyonát Vigyázó Antal, a napóleoni háborúk kapitánya alapozta meg, akinek birtoka Abonyban volt, de ő már Pesten telepedett le. Fia, Sándor 1895-ben már a grófi rangot is elnyerte. De Sándor nem elégedett meg címek gyűjtésével: kora legnagyobb bibliofilje volt. Hatalmas könyvtárát ebben a körúti palotában helyezte el, aztán ha már gyűjteni kezdett, összevásárolt némi XVI-XIX. századi ezüstöt, porcelánt, üveget is. Ezt megkoronázta egy szerencsés házasságkötéssel, Podmaniczky Zsuzsanna a családi melegség mellett hozományként további nyomtatványokat, grafikákat és festményeket hozott a palotába.
Mindkét fiúk bölcsen továbbvitte a szülői rajongást a tudományok és művészetek iránt, és amikor örökös nélkül haltak meg, az egész hagyatékukat – benne a 17 000 kötetes könyvtárat - a Magyar Tudományos Akadémiának juttatták. 1928-ban ez azt jelentette a tudomány fellegvára számára, hogy a újra visszanyerheti a háborús időkben elvesztett, hőn áhított függetlenségét, és a kamatokból, jövedelmekből hosszú ideig ismét biztosítva volt a működése.
Így került az Akadémia tulajdonába ez a kiskörúti ingatlan is, amit aztán 1936-ban lebontottak, hogy helyére bérpalotát építsenek, a további bevételeket biztosítandó.
1939-ben adták át a ma látható házat, melyet Hültl Dezső műegyetemi tanár tervezett.
Ez a pompás épület bizonyíték arra, hogy nem mindig a régi örökség őrizgetése a cél, néha a haladás szebbet hoz.
Elismerésül legyen mondva, hogy a bejárat feletti két nőalak a Vigyázó-címert tartja, így emlékeztetve a nagylelkű adományozókra (persze ha bárki is tudna erről).
Felette pedig az Akadémia jelképe, Hébé, az ifjúság és a tudás istennője, aki jobb karjával magasba nyújtja a művelődés csészéjét, amely felé a nemzet hatalmas sas képében közeledik. (Sajnos láthatóan nem éri el.)
Az Akadémia allegóriáját ábrázoló eredeti képet, mely Johann Ender munkája, az „első adományozó”, Széchenyi István ajándékozta az Akadémiának, az ideális nőalak pedig nejét, Seilern Crescence-ot ábrázolja (az ő városszépítő tevékenységéről már itt írtunk). Ezen olvasható az Akadémiának a nemzeti újjászületés optimizmusát kifejező jelmondata is: „Borúra derű”.
A belső terek is lenyűgözőek, a márványlépcsők, a kovácsolt vas korlát, az oszlopok.
A belváros közepén csodaszép zöld kert rejtőzik.
Persze a kilátás is izgalmas.
Kár, hogy a tetőteraszra közönséges halandó nem juthat ki. Közönséges halandó nem, de Brad Pittnek és Robert Redfordnak sikerült. A Kémjátszma (Spy Game) című filmet Budapesten forgatták, és szerepet kapott benne az MTA-bérpalota is – legalább is a teteje. Aki nem hiszi, íme egy rövid részlet a filmből: https://www.youtube.com/watch?v=Zrr-9gpQnJY. Érdemes végignézni, mert az utolsó részben vannak a leglenyűgözőbb felvételek Budapestről egy számunkra ismeretlen perspektívából. Lehet benne gyönyörködni. A házban is.
Helyszín
VII. Károly körút 1.
Források
Vigyázó Ferenc. In: Budapest Lexikon.
A régi pesti városfal mentén. Fekete Sas Kiadó, Bp, 2011.
http://mta.hu/mta_hirei/a-masodik-alapito-55111/
